2012. január 1-jétől egyszerűsödnek az osztalékelőleg fizetésének szabályai. Ha az egyéb feltételek fennállnak, akkor a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg. Amennyiben közbenső mérleg készítésére kerül sor, az abban foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül lehet figyelembe venni, azaz 6 hónapon belül akár több alkalommal is sor kerülhet osztalékelőleg fizetésre.

1. Az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződés tartalmazza. (Gt. 133. §)
2. Az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapját követő 6 hónapon belül, amennyiben a számviteli törvény szerinti beszámoló adatai alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, vagy a számviteli törvény 21. §-ában rögzített módon közbenső mérleget készítünk, s az osztalékelőleg fizetésére előírt fedezet ezzel igazolható. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. (Gt. 133. §.)
3. Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Számviteli tv. 39. §. 4.bek)
4. A tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. (Gt. 133. §. b.)
5. Az osztalékelőleg fizetésről a taggyűlés dönt. (Gt. 141. §)

• A vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell elkészíteni.
• Leltárral kell alátámasztani, és figyelembe kell venni minden az üzleti év végén kötelező értékelési korrekciót (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), jóllehet zárlati munkálatokat végezni, és a korrekciós tételeket könyvelni nem kell.
• Amennyiben a vállalkozónál könyvvizsgálat kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a közbenső mérlegre is vonatkozik.